A három leggyakoribb tévhit a fogyásról

Az internet világában már bárki számára hozzáférhető a fogyással kapcsolatos információk szinte végtelen tárháza. Az egy másik kérdés, hogy ezeknek mekkora hányada megalapozott és hiteles forrásból származó. Viszont mindegyik módszernek egy az alapja: a kalóriadeficit – azaz, ha kevesebb energiát viszünk be, mint amennyit elégetünk, akkor elindul a fogyás.

A kalóriadeficit állapotát alapvetően két módon tudjuk elérni: az egyik a napi kalóriabevitel csökkentése, a másik pedig az energiafelhasználás növelése (például mozgással). Megsúgjuk: a legjobb verzió a kettő kombinációja! 

A kalóriadeficit a tavalyi „Ne csak a kilométer fogyjon!” felhívásunk egyik legsikeresebben teljesítő kolleganőnk, Hoffmann Niki esetében így áll össze.

Niki tavaly összesen 14 kg-tól szabadult meg, ami önmagában dicséretes eredmény. Idén is nevezett a kihívásra, további öt kilogramm leadását tűzte ki célul, melyet az alábbiak szerint érhet el. Niki alapanyagcseréje (BMR) 1300 kcal (kilokalória). (Ezt az értéket a Mifflin-St. Jeor képlettel számoltuk ki, ami életkora, magassága, testtömege valamint életmódja alapján állt össze.) Az ő esetében 1.55-ös aktivitási szorzót számolunk, mert minden nap 20 percet tölt közepes intenzitású edzéssel. Ez azt jelenti hogy edzésekkel együtt közel 2050 kcal bevitellel van nullán, tehát ennyi bevitel mellett tartja a súlyát. Ha havi egy kilogrammot akar fogyni, akkor heti -7000 kalóriával kell számolni, mely egy napra bontva – 250 kalória. Tehát napi kb. 1800 kcal bevitellel tud havi egy kilogrammot leadni.

Nézzük meg, hogy mik a leggyakrabban előforduló tévhitek a fogyással kapcsolatban:

1) „Elég csak kevesebbet ennem, és akkor lefogyok.”

Fontos tisztázni, hogy nem önmagában a fogyás a cél. Ha megfelelő étrend és mozgás nélkül csökkentjük a kalóriabevitelünket, akkor a fogyás sajnos izomvesztéssel járhat. Na de ki szeretne a fogyás eredményeképpen egy tónustalan testet kapni? Többek között ezért is fontos figyelni a minőségi táplálkozásra és kiegészíteni azt erősítő jellegű edzésekkel. Ezzel elérhetjük, hogy a fogyás zsírégetéssel jöjjön létre, az izomtömeg megtartása/ növelése mellett. Azt pedig jó tudni, hogy az izomtömeg növekedése magával hozza az alapanyagcsere növekedését is, azaz már nyugalmi helyzetben is több kalóriát égetünk.

2) „Lapos hasat szeretnék, ezért hasaznom kell.”

Az, hogy ki melyik testrészére hízik, sajnos, genetikailag meghatározott. Helyi zsírégetés pedig nem létezik. Fogyáskor az egész testről közel egyenletesen történik a zsírsejtek bontása. Értelemszerűen, ahol több a zsír, onnan több is tud fogyni a megfelelő zsírégető edzések beiktatásával. A hasizom gyakorlatok tehát nem fogják eltüntetni a hasi zsírt, de segítenek abban, hogy zsírégetés után hasunk tónusos maradjon.

3)  „Hiába edzem és diétázom, a mérleg szerint semmit sem fogytam.”

Itt megjegyezném, hogy a mérleg nem mindig a legjobb választás a fogyás nyomon követésére. Csak gondoljunk bele, megfelelő étrenddel és edzéssel elindul a testzsír vesztés, ezzel párhuzamosan épül az izom, így a legtöbb esetben előfordul, hogy súlyunk nem változik. Kezeljük tehát fenntartásokkal a mérleg által mutatott számokat, és inkább hagyatkozzunk a tükörre, egy mérőszalagra, vagy akár próbálgassuk fel régebbi kisebb méretű ruháinkat. Ha pedig úgy döntünk, hogy pontos képet szeretnénk kapni testünk izomtömeg-zsírtömeg arányának alakulásáról, akkor menjünk el egy testösszetétel mérésre.

A J.S. Logistics Kft. „Ne csak a kilométer fogyjon!” névvel május közepén indított egy féléven át tartó átfogó életmódváltó programot, amelyhez a SuperFoods csapata adja a táplálkozási illetve életmód tanácsokat (facebookon is követhetők). Bővebb információ a „Ne csak a kilométer fogyjon!” felhívásról, további tippek, receptek, tanácsok ide kattintva érhetőek el a J.S. Logistics Kft. blog oldalán. Jelen cikket Maszlag Annamária, a SuperFoods team csapatának dietetikusa készítette.