Futócipőben, túrabakancsban és kétkeréken
Temesvári Dániel kollégánk a „Ne csak a kilométer fogyjon!” felhívásunk legutóbbi győztese, aki nemcsak a főnyereményt szerezte meg 13 kilogrammos fogyásával, hanem sportos különdíjunkat is haza vihette.
A háromgyerekes 37 éves szegedi gépjárművezető munkatársunknak illetve családjának korábban már egy külön blogbejegyzést szenteltünk, amiben későbbi feleségével, Diával való megismerkedésük történetéről, egykori négykezes időszakukról írtunk (ide kattintva lehet elolvasni). Ezúttal a fődíj apropóján Dani új, sportos életmódjáról és annak részleteiről kérdeztük.
Mit sportolsz? Mennyit mutatott a végén a sportaktivitást mérő alkalmazás?
Futni, kerékpározni és túrázni járok, bár futni csak nyáron kezdtem el.
A felhívásban szereplő fél év alatt 464 kilométert futottam, 1420 kilométert kerékpároztam és 166 kilométert túráztam.
Melyik a kedvenc mozgásformád?
Igazából egyformán szeretem mindet, engem a sport kapcsol ki igazán. Ilyenkor mindig zenét – kizárólag rockot hallgatok, – vannak állandó lejátszási listáim a Spotify applikációban.
Hogyan tudtad ezt a rengeteg mozgást beilleszteni a napirendedbe?
Én olyan beosztásban dolgozom, hogy két hetet úton és egy hetet itthon vagyok. A munkával töltött hetek alatt a cég által biztosított szálláson tartjuk a pihenőt, ami 9 / 11 óra hosszúságú. Ilyen pihenők alkalmával jártam el rendszeresen egy 1-1 órára mozogni. Ha itthon vagyok, ugyanúgy szakítok időt futásra és kerékpározásra is, ahová mindig egyedül járok.
Az elmúlt évek során mennyire jelentett problémát nálad a jojó-effektus?
Többször volt már, hogy néhány kilót ledobtam, de ilyen sokat eddig még nem adtam le. A Covid alatt sok kilogrammtól szabadultam meg, mert akkor vettem meg életem első biciklijét, amivel komolyabban lehet sportolni: egy hegyi bringát. Tudatosabban kevesebbet ettem és 40-60 kilométeres távokkal kezdtem. Pár évvel később ezt a kerékpárt kivittem az ausztriai szálláshelyünkre, Allandra, ahol a hegyek között használom, de ugyanúgy túrázom is arrafelé, szeretem a kicsit sarasabb terepeket is. Itthonra időközben beszereztem egy országúti bringát, amit kizárólag kerékpárutakon használok. Szegeden élek, errefelé vannak jó kerékpárutak, ideálisak hosszabb távra is, mivel nincsenek emelkedők. Volt olyan például, hogy egy hétvégén úgy mentünk el anyósomékhoz, hogy a feleségem a három gyerekkel autóval, én kerékpárral tettem meg az utat. Előfordult az is, hogy a Szeged és Ópusztaszer közötti távot (60 kilométer odavissza) egy nap kétszer megjártam.
Mennyire vagy következetes?
Nálam erős volt az elhatározás, engem motivált a verseny, hiszen a verseny időtartama alatt tartottam magam. Ami nehéz, az a versenyt követő időszak.
Mit eszel a te „csaló napodon”?
Leginkább az édes jelenti nálam a kihívást: a csoki, a süti, az édesség. Ez például az ünnepek előtti, alatti időszakban volt nehéz. Három gyerekem rengeteg édességet kapott, tele volt ház kísértéssel.
Mi változott meg a súlycsökkenéssel az életedben?
Két dolgot tudnék kiemelni, az egyik az erőnlétem. A sportos különdíjat egy applikációval mérték és értékelték ki a cégen belül a J.S. Logitics Kft. csoportjában született eredmények alapján. Így láthattam kollégáim, kolleganőim értékeit is. Ezért vált nyilvánvalóvá számomra, hogy mennyit fejlődtek a hetek alatt – akár a többiekhez képest is. Amikor elkezdtem futni, 5 kilométert 6 perc 20 másodperces (kilométerenkénti) átlaggal tudtam csak teljesíteni. Nem egy kolleganőm jobb időt produkált, így a motivációt a többiek eredményével való összehasonlítás is adta. Idővel sokkal jobb lett a teljesítményem: 10 kilométert 5 perc / kilométer átlaggal abszolváltam – és ami fontos, el se fáradtam különösebben. A leghosszabb távom 23 kilométer volt, amit szintén egy számomra nagyon jónak mondható 5 perc 50 másodperces átlaggal futottam le. Mindezen fejlődés a külsőségekben is meglátszott: a lábam sokkal izmosabb lett, felsőtestemről inkább fogytam.
A másik nagyon fontos dolog, hogy az egészségemre is pozitív irányba hatott a sok sport. Feleségemmel minden évben csináltatunk egy teljes vérképet. Az életmódváltás előtt a koleszterinszintem a határon volt. Mára ez rendeződött, sokat csökkent az érték a sportnak és persze a tudatosabb étkezésnek hála.
Három gyereked van, az ő nevelésükben mennyire vagytok (egészség)tudatosak?
A legkisebbet leszámítva, a gyerekeim annyira rossz evők, hogy örülünk, ha beléjük imádkozunk valami ételt. A legnagyobb gyerekem 5 éves, az oviban alig eszik, de nagyon édesszájú, így az ő menüjében biztos pont egyelőre a lekváros kenyér és természetesen a palacsinta is.