Tökéletes harmónia
Munkában és szerelemben is megtalálta számítását cégünknél
– interjú Kurcz Noémivel, cégünk sportos munkaügyisével
A 36 éves etyeki kolleganőnk nyáron kezdi harmadik évét nálunk. Munkaügyi munkatársként ő felel a be- és kiléptetésért és bérszámfejtésért. Céges élményeiről és hobbijáról is beszélgettünk vele.
Hogy írnád le a cégen belüli hangulatot? Szerinted milyen a a közösség? Alakultak ki baráti kapcsolataid?
Nagyon jó közösséget ismertem meg, és nagyon szeretek itt dolgozni. A cégünknél az idősebbek kollégák is nagyon fiatalosak, a fiatalabb korosztály pedig nagyon érett. Az én történetemhez hozzátartozik, hogy azelőtt otthon ( home office) dolgoztam, ami számomra egy idő után nagyon unalmassá vált. Ezért öröm, hogy mind a mi kisebb részlegünkön, a könyvelésen is nagyon jó a hangulat, de ugyanez elmondható céges szinten is.
Kikkel dolgozol könnyebben, nőkkel vagy férfiakkal?
Nem okoz gondot egyik nemmel sem az együttműködés, de azért szeretek férfiakkal dolgozni mert talán kiszámíthatóbbak, nincsenek a hölgyeknél előforduló hangulatingadozások. Egyedüli nehézséget a férfi munkatársak kézírásának elolvasása okoz. Ugyanakkor meg kell hagyni, hogy időnként a határidők betartásával is vannak fennakadások néhány kollégával, de semmi olyan, amit ne lehetne megoldani.
Szerencsés vagyok, az én férfi kollégáim igazi kezesbárányok és nagyon jó velük dolgozni.
Mi a legnehezebb része a munkádnak?
Bérszámfejtőként minden hónapban egy napot otthonról dolgozom, mert a sok apró részletre nagyon kell figyelni. Ugyanis, ha valamin átsiklok, az később nagy bakit tud jelenteni.
Úgy láttam a Facebook oldaladon, hogy az Etyeki Kúria Borászatnál is dolgozol? Mit csinálsz ott?
Immáron öt éve dolgozom ott, borkóstolókat tartunk a terasz szezonban, úgyhogy lassan vége van az ottani téli pihenőnek.
Hogy kerültél kapcsolatba a borászattal?
Apukám otthon hobbi szinten borászkodott, innen indult a bor szeretete. Aztán amikor kitanultam a szakmám, fizetéskiegészítésként működött, hogy hétvégente eljártam a borászatba.
Mi a Te kedvenc borod?
Az én kedvencem a száraz fehérbor. Amit különösen szeretek, az a zenit, ami egy borházasítás: az ezerjó és a bouvier kereszteződésével nemesített fehérbor. Ebben a fajtában van némi parfümösség és megtalálhatóak benne a virágos jegyek: zöldalma, bodzavirág, kandírozott körte, diszkrét fűszeresség és borsmenta. Gyakran találkozni félszáraz iskolázással, ahol a magas savakat az érett gyümölcsös stílus ellensúlyozza, közepes alkohol és test kíséretében, azonban ott, ahol én dolgozom szárazon készítik és igazán mennyei az íze.
Mivel foglalkozol szabadidődben?
2012-ben kezdtem el futni. Az egész úgy kezdődött, hogy anyukámat kísértem el az etyeki sportegyesületbe. Elkezdtünk lejárni és ahogy éreztem magamon a fejlődést a kezdeti érdeklődés átment szerelembe, ma már az életem része a futás, aminek rengeteg barátságot is köszönhetek.
Mennyit edzel hetente? Hol futsz?
Felkészülésfüggő. Alapként heti háromszor futok, ami minimum fél óra, de hétvégén ez általában egy órát tesz ki. A futás mellett heti kétszer járok erősítő edzésre is. Nálam a futás a legjobb stresszlevezetés, abszolút jótékony hatással van az életemre, tökéletesen kikapcsol. Otthon, Etyeken, dimbes-dombos terepen futok.
Futóversenyeken is indultál már?
Nyolcszor futottam már le a félmaratont. A legjobb eredményem 2020-ban értem el: 2:08:37 idővel futottam le a távot.
Milyen versenyre készülsz jelenleg?
Idén egy fiúcsapattal ráálltunk az úgynevezett ultra versenyekre, amik különösen nagy kihívást jelentenek: Ultra Balaton, Ultra Lupa-tó és Ultra Tisza-tó. Május 6-án lesz az idei Ultra Balaton, ahol közel 40 kilométert fogok futni négy vagy öt részletben. A verseny időtartama – ami közel másfél nap – alatt nem is alszunk, hiszen valaki mindig fut. Ilyenkor a távok között próbálunk kicsit nyújtani, enni valamit és már indulunk is a következő helyszínre. Különleges lesz ez az idei, mert a születésnapom után egy nappal lesz a verseny, így biztosan jól fog esni a koccintás a célban.
Mi volt a legextrémebb sportteljesítményed?
Egyszer lefutottam a Spartanon a legrövidebb, sprint távot, ami egy közel 7 kilométeres szakasz több mint húsz akadállyal. Ez a forma nagyon extrém, rengeteget kell készülni egy ilyen megmérettetésre.
Ugyanakkor testhezállóbbak számomra az ultra versenyek. A futásban való felkészülésemben fontosnak tartom az edző személyét is megemlíteni. Tavaly nyáron volt egy sportsérülésem – pont amikor a J.S. Logistics Kft.-nél kezdtem el dolgozni – és ahogy felgyógyultam, Csontos Imre (Csonti) segítségét vettem igénybe, így az Ultra Lupa-tó távot nagyon jó időeredménnyel futottam le júliusban – ami nem mellékes, fájdalommentesen.
Mit szeretsz a legjobban a futásban? Számodra ez egy pozitív értelemben vett függőség?
Szerintem igen. A futás legjobb része, amikor végez ember. Én általában reggelente futok, így az az érzés, hogy még előttem van a teljes nap, de már túlvagyok egy félórás vagy egyórás futáson nagyon fel tud tölteni.
Végül, mit lehet megosztani veled kapcsolatban a családi állapotodról?
Párommal élek együtt, aki szintén a cégünknél, a sales részlegen dolgozik. Itt a cégnél ismerkedtünk meg.